A ráksejtek energia- és tápanyagigénye eltér az egészséges sejtekétől. Különösen igaz ez néhány aminosavra, amelyeknek a tumorok szaporodásában kiemelt szerepet tulajdonítanak. Ezért a kutatások az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek annak megértésére, hogy az aminosav-anyagcsere manipulálása miként segíthet a daganatos betegségek kezelésében.
Ezek közül kiemelkedő szerepe van a metioninnak, valamint az elágazó láncú aminosavaknak (valin és izoleucin).
1. Metionin – daganatfüggőség és terápiás lehetőségek
A metionin-függőség vagy Hoffman-effektus arra utal, hogy számos daganatsejt képtelen osztódni metionin hiányában, miközben az egészséges sejtek túlélnek, ha a metionint homociszteinnel helyettesítik. Ennek oka, hogy a tumorsejtekben jóval aktívabbak a metiltranszferáz enzimek, így a metionin elengedhetetlen a DNS-szintű szabályozásukhoz és növekedésükhöz.
-
Egy áttekintő tanulmány szerint a metioninszegény étrend érzékenyebbé teheti a daganatokat a kemoterápiára és sugárkezelésre (PMC7226524).
-
Egy másik vizsgálat szerint a metionin-megvonás ígéretes kiegészítő stratégia lehet a daganatterápiában (PMC11096033).
Élelmiszer Metionin tartalom (mg / 100 g) Tojásfehérje ~930 mg Csirkehús (sült) ~850 mg Pulykahús ~850 mg Marhahús ~830 mg Sertéshús ~750 mg Lazac ~700 mg Tonhal ~690 mg Garnéla ~580 mg Tehéntúró ~550 mg Cheddar sajt ~520 mg Tej (2,5% zsírtartalom) ~85 mg Szójabab (száraz) ~600 mg Lencse (száraz) ~150 mg Csicseriborsó (száraz) ~120 mg Szezámmag ~590 mg Tökmag ~600 mg Napraforgómag ~490 mg Mandula ~150 mg Kesudió ~220 mg Zab (száraz) ~170 mg Quinoa (száraz) ~180 mg Hajdina (száraz) ~180 mg Spenót (friss) ~50 mg Brokkoli (friss) ~45 mg
2. Valin és izoleucin (BCAA-k) – kettős szerep a tumorokban
A valin és izoleucin az ún. elágazó láncú aminosavak (BCAA-k) közé tartoznak. Nemcsak építőelemek a fehérjeszintézishez, hanem az mTOR jelátviteli út aktiválásán keresztül közvetlenül is serkentik a sejtnövekedést és -osztódást.
-
Egy 2025-ös áttekintés szerint a BCAA-anyagcsere kulcsszerepet játszik a daganatok progressziójában, és potenciális terápiás célpont lehet (Translational Medicine – 2025).
-
Ugyanakkor egy epidemiológiai kutatás kimutatta, hogy a magas BCAA-szint csökkent gyomorrák-kockázattal járt idősebb populációban, ami jelzi, hogy a hatás tumortípusonként eltérő lehet (Frontiers in Nutrition – 2024).
-
Másrészt genetikai vizsgálatok a keringő BCAA-szinteket összefüggésbe hozták a tüdő laphámrák kockázatával, különösen bizonyos altípusokban (Journal of Thoracic Disease – 2024).
Ez azt mutatja, hogy a BCAA-k (valin, izoleucin) egyes daganatokban üzemanyagként szolgálnak, más esetekben viszont a szervezet védelmét is segíthetik.
Milyen élelmiszerekben találhatók?
-
Metionin: húsok (csirke, pulyka, marha), halak (lazac, tonhal), tojás, tejtermékek, szezámmag, tökmag, szójabab.
-
Valin: tejtermékek, szója, babfélék, lencse, földimogyoró, marhahús, csirkehús.
-
Izoleucin: halak, húsok, tojás, diófélék, hüvelyesek (lencse, borsó, bab), quinoa, magvak.
Aminosavak és daganatos betegségek
Aminosav Szerep a szervezetben Daganatos sejtekre hatás Ajánlás daganatos betegeknél Valin (BCAA) Izomépítés, energia-anyagcsere A ráksejtek fokozottan használják üzemanyagként Mérsékelt bevitel, főleg növényi forrásból Izoleucin (BCAA) Vércukorszint szabályozás, izomanyagcsere Tumorsejtek energiaforrása lehet Mérsékelt bevitel, kerülni a túlzott állati fehérjét Leucin (BCAA) Izomnövekedés, mTOR aktiváció Serkentheti a daganatsejtek növekedését (mTOR-on keresztül) Óvatosan, állati fehérjét korlátozni Metionin Fehérjeszintézis, DNS-metiláció, antioxidáns (glutation) előanyag Sok ráksejt “metioninfüggő”, növekedéshez kell Metioninbevitel mérséklése (növényi alapú étrend előnyös) Glicin Kollagénépítés, idegrendszeri nyugtató, antioxidáns Vegyes: egyes daganatok gátlását segítheti, mások hasznosítják Táplálékból biztonságos, kiegészítőt óvatosan Arginin Érrendszer (NO-termelés), immunrendszer, sebgyógyulás Kettős hatás: immunsejteknek segíthet, de tumorsejtek is felhasználhatják Csak orvosi egyeztetéssel, kiegészítőként egyénileg mérlegelendő Glutamin Immunsejtek, bélhámsejtek fő energiaforrása Sok daganatsejt kifejezetten glutaminfüggő Magas glutaminbevitel kerülendő Aszparagin Fehérjeszintézis, idegrendszer Bizonyos daganatok (pl. leukémia) növekedését segíti Kerülendő túlzott bevitel Szerin Foszfolipid-szintézis, idegsejt működés Egyes daganatokban sejtosztódáshoz kell Mértékkel Treonin Fehérjék, kollagén, elasztin alkotója Nincs erős bizonyíték tumorsejt-függésre Biztonságos normál étrendben Triptofán Szerotonin és melatonin előanyag Immunválaszban szerepet játszik, daganatellenes és támogató is lehet Kisebb mennyiségben biztonságos (pl. hüvelyesekből) Hisztidin Hemoglobin része, immunműködés Nincs bizonyított kockázat Normál étrendben biztonságos Fenilalanin Dopamin, adrenalin előanyag Tumorsejtek kevésbé függnek tőle Biztonságos normál bevitelben
3. Összegzés
-
Metionin: egyértelmű daganatfüggőség jellemzi — sok tumor növekedése erősebben függ az exogén metionintól, mint az egészséges sejteké, ezért metioninszegény stratégiák ígéretesek lehetnek.
-
Valin és izoleucin (BCAA-k): szerepük kettős és összetett — egyes tumorfajták esetében támogathatják a növekedést (pl. tüdőrák), más esetekben pedig alapvető táplálók lehetnek a fehérjeszintézishez. Izoláltan magas BCAA-szint csökkentett gyomorrák-kockázattal is társulhat bizonyos populációkban.
-
Mindez rávilágít arra, hogy az aminosav-anyagcsere célzott befolyásolása potenciális terápiás út lehet. Ugyanakkor a klinikai alkalmazás csak jól irányzott, daganat típusra szabott tudományos alapokon nyugvó kutatással lehetséges.
-
Megjegyzések
Megjegyzés küldése